De legalább megnyugtatja az embert, a következő vizsgálatig. Már csak kb 4-5 hét és akkor már biztosra megyünk ,a nemét illetőleg is.
Ami nekem igazából mindegy, csak a kíváncsiság furdal nagyon. Meg addig ,neveken se nagyon törjük a fejünket. Arra van még bőven időnk. Remélem holnap már járni fognak a buszok és eltudok menni a kórházba. Valahogy egy a sztrájk nekünk nem valami jó.Jelenleg az ülőmagassága 61 mm. Már több mint hat centis a bébikénk. Cseperedünk. Jaj, már most alig várom , hogy velünk legyen. Annyi minden kavarog most a fejemben. Vajon mennyire fog Lilire hasonlítani, fiú vagy lány, vajon neki is vörös lesz a haja???........stb,stb!!!!
Megmutattam bubókának is a képet, amikor hazaértem. Mondtam neki , hogy ez a kép ,a pici tesóról, aki anya hasában bujkál.
Pocak amúgy már növekszik. Igaz még csak pókhas( olyan mint aki jól tele ette magát).
Viszont még nem híztam , ez már jó hír. Nem mintha lenne időm enni a munka helyemen. Meg valahogy még nincs étvágyam, SŐT.... inkább mindentől elmegy a kedvem még ha csak rágondolok is. Inkább csak a saláták csúsznak.
Tegnap is a hal a tartánba főzték a finomabbnál finomabb dolgokat, nekem meg csak a jó kis ruccola salátáért csurgott a nyálam. Na meg egy jó nagy pohár Coca Coláért. Állandóan szomjas vagyok. Nagyon sok vizet megtudok inni. Ami jó,mert kell is.
Már várom a következő vizsgálatot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése