Újra

Most, hogy már nem dolgozom, újra élvezem a sütés-főzést. Most megint elvesztette azt a kötelező, sietős robot hangulatát és így megint jó beállni a konyhába. Szépen ,lassan, nyugodtan. Munka után este kicsit fáradtan nekiállni főzni sokszor nagyon fárasztó volt, "de hát enni kell" jelleggel megkellett csinálni. Nemutáltam , nem arról van szó, csak azért úgy már más volt . Újra hozzá kellett szokni 3 év után a dolgos hétköznapokhoz.
Na de ezt most 2 évre szögre akasztjuk. Jöhet újra a nyugalom.
Szeretem kis családomat és barátainkat finomságokkal meglepni. Mert mindig értékelik az igyekezetemet. És szereteik is.
Ezt a süti is nagyon finom volt. Zabpelyhes csokis keksz.
És piszok gyorsan megvan és nagyon kapós volt . A játszón is pik-pak elfogyott az odaszánt adag:)
25dkg liszt
20dkg puha vaj
20dkg kristálycukor vagy barnacukor
1/2 kiskanál sütőpor
csipet só
2 tojás
25 dkg darált dió
10 dkg zabpehely
20 dkg étcsokoládé durvára vágva
A hozzávalókból tésztát gyúrunk, úgy hogy a csokoládét csak a végén adjuk hozzá. A tésztából diónyi nagyságú golyócskákat formálunk, sütőpapírral bélelt tepsire tesszük és a tetejüket lenyomjuk. 180fokos előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütjük.
Nekem, személy szerint tejjel nagyon izlett.