habetti

Csúszka móka!

Voltunk ma a nagy csúszdás játszón. Fent a Gellérthegyen. Lilivel most először. Eddig még pici volt hozzá. Én valamikor tizenöt éve jártam ott utoljára. Jó rég volt.

De Lili nagyon élvezte, ezáltal én is. Nem győzte mondogatni, anya nekem ez nagyon tetszik. Olyan boldog volt. Kis csavargósom. Imád új helyeket felfedezni. Olyan mint én!!! Nem tud megülni a fenekén. De ez nem baj. Tele van energiával. Sokan mondják is, hogy már abba belefáradnak ha nézik. De én így szeretem. Eleven, makacs, akaratos de ami a legfontosabb, hogy az enyém.

Ebéd után indultunk el itthonról. Először nem igazán értette milyen nagy csúszdás parkról magyarázok neki, de amikor meglátta hova érkeztünk, felcsillant a szeme és fülig ért a szája.

Először a legkisebbel kezdtük aztán , haladtunk a nagyobbak fele.

Igaz a zárt csúszda nem tetszett neki. Abban megijedt. Mikor kiért sírt egy kicsit. De gyorsan megölelgettem és meg is nyugodott pillanatok alatt.

Negyed hatkor elindultunk hazafelé. Még jó , hogy vittem váltó ruhát. Olyan kis piszkos volt.....

Érdekes lett volna úgy végig jönni a városon. Nem mint ha nagyon érdekelne mások véleménye , de így legalább nem szóródott belőlünk a homok. A keletiben vettem neki játékos hammát. A buszon meg is ette. Aztán már amikor majdnem hazaértünk elkezdett bólogatni. Alig bírtam ébren tartani a buszon. De sikerült:):):) Tudom, tudom gonosz vagyok de könnyebb így mint fürdés előtt felrázni. Hazajöttünk az ajtóból egyenest a kádba mentünk. Utána kapott egy kis tejcsit aztán mehetett lefeküdni. De még mesét nézni volt ereje egy kicsit. Aztán elaludt.

Utána én is letudtam pihenni.

Úgy elfáradtam én is. Mit fogunk mi télen csinálni?? Nem várom a hideg időt. Remélem sokáig ilyen szép időnk lesz.